Beszámoló az Írószövetség 2010 június 23-i gyűléséről.
Téma: a frissen megjelent Új Galaxis 16 száma
Az előadást Antal József és F. Tóth Benedek vezette.
Jelen voltak az Új Galaxis szerzői közül: Imre Viktória, Gál Attila, Marton László, Bukros Zsolt, Sümegi Attila, Ódor Ákos. A hallgatók között helyet foglalt Sárdi Margit, Kasztovszky Béla, Kovács "Tücsi" Mihály, Gáspár József és Kovács Andrea. Vásárhelyi Lajossal már a villamoson összetalálkoztam, egész jól elszórakoztattuk egymást, míg célhoz értünk. Az előadást Képes Gábor azzal a bejelentéssel kezdte, hogy ez a szezonzáró, legközelebb szeptemberben találkozunk, de akkor már nem ő lesz a titkár, lemond, majd újat kell választani helyette. Antal József megköszönte az eddigi munkáját, amihez mindannyian csatlakoztunk. Sajnálom, hogy így alakulnak a dolgok, de remélem, találnak új és - ami a fő - rátermett és legalább ilyen lelkes titkárt. Ezt viszont csak remélni tudom!
Mielőtt sor került volna a tulajdonképpeni témára, Antal József szétosztott néhány szavazólapot, mármint fejenként egyet. Az a kérdőív volt, ami az Új Galaxisban is szerepel, kérte, hogy jelöljük meg azokat a témákat, amiről olvasni szeretnénk. A végén szép rendesen leadtuk.
Elsőként Antal József elmondta, hogy az Utópia 2 a témájában nem változott az Utópia 1-hez képest, egyaránt szívesen láttak benne novellákat, tanulmányokat, kritikákat.
A beszélgetést azzal a megjegyzéssel kezdte, hogy a grafikusok eddig még nem jelentek meg a meghívásra, nem meglepő, hogy most sem tették. Aztán a szerényen meghúzódó szerzőket kiültette a hallgatósággal szemben, és ültetési sorrendben kezdett el beszélgetni velük.
Elsőként Imre Viktória került sorra. Az ő novellája, a Pax aeterna, egy vallási államról szól, amiben eltörölték a cölibátust, és minden papnak életében egyszer meg kell látogatnia a pápát. Pontosaban papissát, mert az akkori egyházfő, Augusta, mint a nevéből is kiderül, asszony. Többet nem akarok elmondani a történetből, nem szabad lelőni a poént, én sem teszem.
Viszont óhatatlanul eszembe jutott egy La Fontaine mese. Ebben a beteg oroszlán arra kérte az állatokat, hogy látogassák meg. Többnyire meg is tették, csak egy bölcs, sánta holló ódzkodott ettől. Az oroszlán megkérdezte, miért nem jön be, láthatja, mennyi lábnyom vezet a barlangba. Látom hát, mondta a holló, csak egyet sem látok, ami kivezetne! Ezzel elröpült, amit nagyon is jól tett.
Igaz viszont, mit tehet egy alárendelt pap, ha a pápa hívatja?
AJ szerint, ha a katolikus vallás feladja a papi nőtlenség dogmáját, nem nagyon fog különbözni a többi ötezer keresztény-keresztyény egyháztól.
A kérdésre, hogy miért kell drámai dolgokat ábrázolni,.Viktória elmondta, hogy meglepő dolog kell, hogy hatásos legyen az elbeszélés.
A következő szerző Gál Attila volt, aki a Tumor c. novellával szerepelt a kötetben.
Ebben a hallhatatlanság, vagy legalábbis a nagyon hosszú élet okozta problematikáról beszélt. Alapvető dolog az első generáció öregedésének megállítása, ennek a következményei gazdasági jellegűek.
Ekkor megjelent Bradák Balázs, az ÚG egyik illusztrálója, a későbbiekben vele is beszélgettünk
Marton László következett, az ő írása a vallási iskolák közötti összeütközésről szólt. No meg a rasszizmusról, amiben a félelem tárgya az a másik embercsoport, akik nem olyanok, mint a mi csoportunk. A történelem folyamán az támogatta a szelekciót, de mostanság már meggondolandó. Érdekesek a novellában előforduló nevek is, mindegyiknek erős szimbolikus jelentése van.
Következett Sümegi Attila, akinek a Rendszerhiba c. novellája jelent meg, ami egy megkettőződött világról szól. Itt sem szabad lelőni a poént, tessék elolvasni. Elsősorban az államigazgatásról szól, illetve a demokrácia egy lehetséges változatáról.
Szélesi Sándor szerint, ahogy egyre jobban elterjednek a számítógépes játékok, van rá lehetőség, hogy mi legyünk ennek a teremtett világnak az istenei.
Szóba került Pete László Spártáról szóló esszéje. Ez az állam vagy ezer évig merev katonai hierarchiában élt, de végső soron legyőzte az athéni demokráciát. Igaz, utána maga is elpusztult.
Szélesi Sándor szerint a gazdaságilag megszervezett állam a jó. Antal József szerint ha ezt némi agymosással kötik egybe, akkor nem annyira.
Ekkor következett Bradák Balázs, aki Antal József szerint a grafikusok közül a legmegosztóbb személyiség. A Hungarocon-on látta egy képregényét, ami először nagyon nem tetszett. Másodjára nézve elgondolkodtatta, majd megtetszett. Ennek alapján felkérte, hogy illusztrálja az Utópia 2-ben megjelenő novellák egy részét. A jó grafika illusztálja, és nem magyarázza az írást.
Aztán rákérdezett, hogy a jelen lévő szerzőknek hogy tetszettek a novelláikhoz mellékelt rajzok? Imre Viktória elmondta, hogy amikor meglátta a Pax aeterna rajzát, nagyon meglepődött. Nemcsak Augusta a külsejét képzelte pontosan ilyennek, de még a szépségpontot is a szája sarkában.
Aztán Antal József elmondta, hogy nagyon örül annak, hogy ilyen sok történet játszódik Magyarországon, magyar nevekkel és szereplőkkel. Érdekes lenne újra kiírni az Utópia tematikát pl. tíz év múlva, és megfigyelni, milyen új és más szempontok alapján tárgyalják ezt a témát.
Az ülés lezárásaként még egyszer köszönetet mondtunk Képes Gábornak az eddig elvégzett munkájáért, meg is tapsoltuk, és néhány olyan ember, aki még nem kapta/vette meg az Új Galaxis, most megtehette.
Búcsúzás után jó néhányan elvonultak a Trombitásba, folytatni a beszélgetést, én megint nem tartottam velük, mentem a telekre, szúnyogot etetni.
|
